Kerti kankalin

Kerti kankalin – kankalin, egy finom és gyönyörű növény, amely minden kertet díszít. A kankalin kedveli a tápláló, nedves talajt, a részleges árnyékot, bár egyes fajták teljes napsütésben is növekedhetnek, ez különösen fontos a hideg szélességi körökben. A kankalin tavasszal sokáig virágzik, majd nyár végén újra virágzik.

A kankalin nem igényel különleges, gondos gondozást, kivéve talán az öntözést, ha túl száraz, és a szezonban háromszori etetést.. Jobb, ha az első etetést még a hóban ásványi és komplex műtrágyákkal, a másodikat nyár közepén szerves trágyával, a harmadikat pedig ősszel kálium-foszfor műtrágyákkal végezzük.

A hó elolvadása után tisztítási munkákat kell végezni: távolítsa el a régi leveleket, szennyeződéseket, lazítsa meg a talajt.

Háromévente egyszer a kankalint osztással kell megfiatalítani. Ezt szeptember közepéig, virágzás idején, azaz bármely tenyészidőszakban, borús időben vagy este megtehetjük. Az átültetett növények talaját előre el kell készíteni: kiásni, trágyát vagy komposztot adni, levélföldet, öntözni, lyukakat készíteni. A növények rozettáit kézzel elválasztjuk egymástól, és a gyökereket előkészített mélyedésekbe helyezzük úgy, hogy a gyökérnyak ne emelkedjen a felszín fölé, megszórjuk földdel, a talajt szorosan a rozetták köré nyomjuk és jól meglocsoljuk.

A kankalin magról is termeszthető, csak az egyes növényfajták mezőgazdasági technológiai sajátosságait kell figyelembe venni.

A kankalin ellenáll a betegségeknek, de ha a talaj túl nedves és az időjárás hideg, a nyak rothadni kezd. Rossz öntözés esetén a levelek lehullanak.

A kankalin legsúlyosabb kártevői a csigák és a meztelen csigák., csak méreggyűjtéssel vagy -felhasználással lehet ellenük felvenni a harcot, de a méreg káros más rovarokra és állatokra. Előfordul, hogy a kankalint megtámadhatja a barázdás kasza, a szőlőkártevő, csak rovarirtó szerrel védekezhetünk ellene.