Csináld magad komposztkupac: szerves trágya képzése
A talaj minőségének javítása érdekében a kertészek és kertészek évente szerves és ásványi trágyákat, valamint lehullott leveleket, élelmiszer-hulladékot stb. A komposzt nagyon értékes forrás műtrágyák zöldségfélékhez és növényekhez. Ahhoz, hogy egy komposztkupac értékes anyaggá váljon, tudnia kell, hogyan kell helyesen formálni és használni.
Tartalom:
- Komposzthalom: mi ez?
- Hogyan alakítsunk ki komposzthalmot
- A komposztkupac kialakításának szabályai
- Hogyan kell gondoskodni a komposzthalomról
Komposzthalom: mi ez?
A komposzt alatt általában olyan szerves trágyát értünk, amelyet a szerves maradványok lebontásából nyernek különféle mikroorganizmusok hatására. A komposztkupac, ha megfelelően van kialakítva, 1-2 év múlva a talaj – humusz – trágyázásának kiváló eszközévé válik. Általában növények és zöldségnövények takarmányozására használják.
Ez a szerves trágya segít helyreállítani a talajt, javítja szerkezetét és növeli a termékenységet. Ha komposzthalmot adunk a talajhoz, a nedvesség megmarad a gyökérrendszerben.
A humusz egyfajta szerves talajtakaró. Ráadásul jól szaporodnak benne a giliszták, amelyekre a kertben is szükség van. Ha saját kezűleg készít komposztkupacot, akkor nem csak a műtrágya vásárlásán spórolhat, hanem biztonságos és környezetbarát táplálás növényekhez és zöldségnövényekhez.
Hogyan alakítsunk ki komposzthalmot
A komposztkupac kialakításához tudnia kell, hogy nem lehet minden hozzávalót beledobni. A komposztkupacba rakhatod:
- Növényi maradványok (levágott fű, csúcsok, gyomok, levelek stb.)
- A konyhaasztalról származó szerves eredetű hulladék (tojáshéj, tealevél, zöldséghéj, stb.)
- Használt állati alom
- Papír
- Szemét madarak
- Tőzeg
A komposztálás legjobb ideje tavasz, nyár vagy ősz. Ezek az időszakok gazdagok növényi maradványokban. A leveleket, a tetejét és az egyéb összetevőket először fel kell vágni. Ellenkező esetben összetapadnak, és csomó lesz. Ebben a formában az anyag nehezen bomlik le.
A rothadás során hő szabadul fel, és a halom gyorsan felmelegszik. Ezután megváltozik az anyag szerkezete, amely hasznos anyagokkal gazdagodik. A baktériumok, gombák és más mikroorganizmusok felgyorsítják a komposzt feldolgozását, és hozzájárulnak annak gyors éréséhez.
A komposzthalom nem tartalmazhatja:
- Szervetlen hulladék
- Szintetikus szövetek
- Gyom rizómák
- Fertőzött növények
- Citrushéj
- Burgonya tetejét és paradicsom
- Fejes káposzta
- Húshulladék
Rothadáskor kellemetlen büdös szag szabadul fel, ami jó csali a patkányoknak. Nem tanácsos olyan alkatrészeket a komposztládába dobni, amelyek nem tudnak lebomlani.
A komposztkupac kialakításának szabályai
A szerves trágya kialakítása során számos fontos szabályt kell emlékezni. A hulladékot össze kell törni, akkor gyorsan elrohad. Fenn kell tartani a nitrogénben gazdag és rostszegény zöldtömeg arányát.
Az optimális arány 1:5, ami jelentősen felgyorsítja a komposzt érlelési folyamatát.Még a tapasztalt kertészek és kertészek is nehezen tudják szemmel meghatározni az összetevők számát. A szag iránymutató lesz: ha kellemetlen, akkor nincs elég rossz rost, és ha nincs látható gőz a kupacban, akkor zöld masszát adnak hozzá. Az egyensúly megőrzését a földszag, a komposztból kiáramló nedvesség és a párolgás jelzi majd.
A kialakulás fő szakaszai:
- A kerítés kivitelezése. A komposztáláshoz szükséges komponenseket külön erre a célra kialakított helyen kell tárolni. A legjobb megoldás egy körülbelül 1,5x1 m méretű fakeret.
- Organikus anyagok lerakása. A keret aljára fóliát kell fektetni, a talajba mélyítve. Használható tőzeg 10 cm-es réteg, így minden tápanyag és nedvesség megmarad. Ha ezt nem vesszük figyelembe, és a komposztot csupasz talajra helyezzük, akkor a felesleges nedvesség elkezd felhalmozódni, ami rontja a komposztálási folyamatot.
- Anyaggyűjtés komposztáláshoz. A komposztáló kupacot rétegesen kell kihelyezni, váltakozva zöld és barna töltelékkel, valamint finom és durva komponensekkel. Javasoljuk, hogy a rétegeket földdel vagy trágyával szórjuk meg.
- Halomfedő. Az utolsó szakaszban le kell fedni a kupacot egy körülbelül 5 cm-es földréteggel, majd szalmával vagy fóliával, miután lyukakat készítettünk benne a szellőzés érdekében.
A komposzt készenléte vizuálisan és szaglás alapján is megítélhető. A szerves anyagnak morzsalékosnak, sötétbarna színűnek és földes illatúnak kell lennie. A szerves maradványok jellemzően 1-1,5 éven belül lebomlanak. A tapasztalt kertészek különféle aktivátorokat használnak a komposztálási folyamat felgyorsítására, és 2-3 hónap alatt humuszhoz juthatunk.
Hogyan kell gondoskodni a komposzthalomról
A teljes és kiváló minőségű szerves trágya kialakításához ne felejtse el gondoskodni róla. A halom oxigénnel való dúsításához és lazításához rendszeresen meg kell keverni. Organikus A maradékot jól össze kell keverni. Ezenkívül biztosítania kell, hogy a komposzthalom ne száradjon ki.
Ezért rendszeresen hidratálni kell. Öntözőkannából célszerű öntözni, nem tömlőből, mert túltölthető. Erős esős évszakban ajánlatos a halmot fóliával lefedni. Csak a komposztálás megfelelő megszervezése és a megfelelő gondozás teszi lehetővé, hogy kiváló minőségű komposztot kapjon a növények trágyázásához.
Videó a komposzthalom megfelelő létrehozásáról:
