Remontáns málna a képen. Termesztésének jellemzői

javító málna

Régóta termesztek javító epret, decemberben vetem el otthon, majd májusban palántákat ültetek a kertbe, és még ugyanazon a nyáron szüretem az első termést. Szinte egész nyáron és ősszel annyira élveztem az epret, hogy komolyan elgondolkodtam egy hasonló lehetőségen, hogy megkóstolhassam a szintén kedvenc málnámat. Ezenkívül a javító málna nagyon étvágygerjesztőnek tűnik a képen. Elkezdtem anyagot gyűjteni a termesztéséről, és erre jöttem rá. Először is, egy szezon alatt sikerül felnőnie és termést hoznia, míg a közönséges málna az első évben hajtásokat hoz, amelyeknek át kell telelniük, és csak ezután kell termést hozniuk.

Másodszor, a javító málna még a havat is bogyóval hagyja el. A tavasszal gyümölcsöt hozó ágakat a talaj szintjén egyszerűen levágják és megsemmisítik. A kártevők gyakorlatilag nem érintik, mivel a közönséges málna kártevői nem tudnak alkalmazkodni az éves fejlődési ciklushoz. Harmadszor, a javító málnát nem kell letakarni télre, nem fagy meg. A télre megmaradt gyümölcstermő ágakat tavasszal eltávolítják, és nem marad semmi, ami kifagyhat. Remontáns málna termesztésével 1,5-2 hónapig lehet friss bogyója a nyár folyamán.

A javító fajták másik előnye a hajtások és az utódok kis száma, míg a közönséges málna gyomszerűen terjed az egész területen. Az igazság kedvéért érdemes megjegyezni, hogy a kis hajtások száma megnehezíti a szaporodást.Ezenkívül a javító fajták igényesebbek a világítás, a talaj táplálása, a hő és a nedvesség tekintetében. Ez az összehasonlítás nagyon hasonlít a normál és a javító eperfajták összehasonlításához. Ugyanazok a hátrányok, ugyanazok az előnyök, és az utóbbiakból egyértelműen több van. És akkor miért csak a javítómálnát látom a fényképeken? Idén biztosan veszek palántákat és megpróbálom felnevelni.