Trágya felhasználása a kertben: a sertéstrágya jellemzői műtrágyaként

Trágya
Az állati trágyát leggyakrabban a kertben trágyaként használják. Bármilyen típusú talajhoz használható. A friss trágyát szinte soha nem használják, meg kell várni, amíg elrohad, különben megégetheti a fiatal növényeket, és több kárt okoz, mint hasznot.
Tartalom:

Állati trágya műtrágyaként

Ha nem tud saját kezűleg trágyát felhalmozni, megvásárolhatja a szaküzletekben. Alkalmaz:
  • tehénszar
  • ló trágya
  • juhtrágya
  • sertés trágya
  • csirkeürülék
Tapasztalt kertészek leszállást terveznek előre, ezért a trágyát körülbelül egy évvel a felhasználás előtt kell megvásárolni. A műtrágyás zsákokat szellőző helyen kell hagyni, ahol a csapadék nem érinti. Használat előtt nem szükséges vegyszerekkel vagy egyéb adalékanyagokkal kezelni.
Leggyakrabban tehéntrágyát használnak, és tápanyagokban gazdag. Olcsó, és ha van a közelben állattartó telep, akár ingyen is átveheti. A tehéntrágyát rossz talajokon használják. Megtartja a nedvességet, és szerves elemeket tud felszabadítani a szezon során.
A lótrágya is népszerű a kertészek körében. Megszerzése szintén nem nehéz.A lótrágyát tavasszal gyűjtik. A trágyának tisztának kell lennie, fűrészpor hozzáadása nélkül; a legjobb megoldás a szalma vagy tőzeg keveréke. A lótrágyát óvatosan, a növény szárától távol kell használni. Minél frissebb, annál több tápanyagot tartalmaz.
A lótrágya gyors rothadásának elkerülése érdekében komposztra vagy betonfelületre terítik. Begyűjtés után több hónapig használható. Ha növényvédő szerek vagy gyomirtó szerek kerültek bele, akkor legkorábban egy év múlva használható fel.
A bárány- és sertéstrágyát valamivel ritkábban használják fel. Összetételében kevésbé tápláló, de hidegebb és nyersebb, ezért feldolgozás és felhasználás előtt elméleti tudást kell felhalmozni. Tárolási mód szerint a juh- és sertéstrágya a lótrágyához hasonlít.
A csirketrágyát a kertészetben is használják. Nagy mennyiségű nitrogént tartalmaz. Nem elszigetelten, hanem komposzttal együtt használják.

A sertéstrágya előnyei és hátrányai

Trágya

A sertéstrágya a következő fizikai jellemzőkkel rendelkezik: savas, folyékony, lassan bomlik. Kis mennyiségű kalciumot tartalmaz, és gyenge a hőátadása. Célszerű sertéstrágyát használni meleg talajokon, de ha lóval kevered, akkor ez a követelmény nem lesz releváns.
A sertéstrágyát ugyanúgy lehet használni, mint bármely más állat trágyáját, bár kevésbé táplálónak tartják. Használat előtt a nagytestű állatok trágyájának be kell érnie, ehhez legalább egy, lehetőleg kettő évnek kell eltelnie. A tárolás során minden trágyaréteget pelyhes mésszel szórunk meg. A mész aktiválja a kiégési és dezoxidációs folyamatokat.
A sertéstrágya önmagában vagy más típusokkal keverve használható. A talajhoz adják a talaj és a növény igényei szerint szerves trágyaként.
Egy vödör sertéstrágyához 50 gramm meszet adunk. Ha ez nem lehetséges, akkor használat előtt hat hónapig egy sűrű halomban tartjuk, 1 vödör anyaghoz 100 gramm foszfát kőzet hozzáadásával. Ez utóbbi nem teszi lehetővé a nitrogén elpárolgását, és aktiválja a mikrobiológiai folyamatokat.
Miért használják ritkábban a sertéstrágyát műtrágyaként? A sertések nemcsak növényi táplálékot esznek, hanem állatokat is. Ezért létfontosságú tevékenységének terméke jelentősen eltér összetételében. A trágyában sok gyommag található.
A sertéstrágyát még nem értékelték. Kellemetlen vele dolgozni, éles, kellemetlen szaga van, de ennek ellenére vezető pozíciót foglalhat el a szerves trágyák, mert minden talajra alkalmas és jól kölcsönhatásba lép a különböző növényekkel. A talaj nem fárad el az ilyen típusú műtrágyáktól, és minden alkalommal termékenyebbé válik.

Hogyan és mikor kell kijuttatni a szerves trágyát

Trágya

Miért nem lehet friss trágyával trágyázni a talajt? Ha meleg talajba kerül, akkor aktívan gázokat és hőt bocsát ki, ami a növény halálához vezet. A friss trágyát vízzel hígíthatjuk, és a felnőtt növények sorai között öntözhetjük.
Pihentetett trágya humusznak nevezik. Javítja a talaj szerkezetét, mikroelemekben gazdagabbá teszi. A tehéntrágya nagy mennyiségben tartalmaz magnéziumot, kalciumot, káliumot, foszfort és nitrogént, míg a lótrágya nitrogénben, káliumban és foszforban gazdagabb.
Helyes ősszel lótrágyát használni.Ha friss trágyát használnak, azt nem temetik el, minél mélyebbre helyezik, annál lassabban bomlik le, és kevesebb tápanyag szabadul fel. Télen a trágyának lesz ideje lebomlani, és a tavaszi aktív növénynövekedés időszakában a maximális mennyiségű tápanyagot szabadítja fel.
A korhadt trágyát ősszel is alkalmazzák, majd télen lesz ideje teljesen beérni. Minél nedvesebb és melegebb a talaj, annál gyorsabban megy végbe az érési folyamat. Egy négyzetméter talajhoz 6-7 kg tehéntrágyát vagy 4 kg tehéntrágyát használnak.
Ha a trágya télen még korhadt, akkor célszerű felhasználni korai zöldségnövények: sütőtök, uborka, sárgarépa vagy hagyma. Ezekhez a növényekhez elegendő csak trágyát használni. Az első évben a betakarítás nem térhet el az előző évek betakarításától, de egy év múlva a műtrágya hatása észrevehető lesz.
A trágyát az alábbiak szerint kell tárolni. Száraz, sík felületre rétegesen fektetjük. Az anyag nem érintkezhet a talajjal. A rétegek közé tőzeget vagy gyepet fektetnek, és az egészet tőzeggel, szalmával, fűrészporral vagy gyeppel borítják a tetejére. A műanyag fólia megvédi a trágyát a nedvességtől.
A sertéstrágyát nem gyakran használják a kertészek. Ha lótrágyával keveri, akkor a keverék a legjobb tulajdonságokkal rendelkezik.
Videó a folyékony műtrágya trágyából történő előkészítéséről:
TrágyaTrágya