A hajdina termesztési technológiája, a vetés, a gondozás és a betakarítás sajátosságai

A hajdina a legfontosabb gabonanövény, amelyet Oroszország európai részén, Fehéroroszországban és Ukrajnában termesztenek. Egyéb elnevezések: fekete rizs, fekete búza. A fő termék, amelyet a hajdina a hajdina.

A hajdina szalma azonban nem túl értékes és tápláló termék a haszonállatok számára, más növényekkel keverik a tápérték növelése érdekében. A termés nem magas, de a növény jól elnyomja a gyomok növekedését, jól növekszik, és kiváló lehetőség más növények elé vetésre.

Tartalom:

1. A növény rövid leírása
2. A termesztés sajátosságai
3. Műtrágyák kijuttatása
4. Talajművelés növénytermesztéshez
5. Vetés
6. Az ellátás jellemzői
7. Beporzás
8. Aratás

Rövid leírás

A hajdina egynyári, lágyszárú növény, csapgyökérrel és elágazó, bordás szárral. Levelei szélesek, nyíl- vagy szív alakúak. A virágzat egy összetett rózsa, kétivarú, illatos rózsaszín és fehér virágokkal.

A gyümölcsök diófélék, három oldaluk sötét színű. Természetes élőhelye Ázsia keleti és déli része, hazánk keleti és középső éghajlati övezeteiben jó növekedést mutat. Melegkedvelő lágyszárú növény, de nem tűri az extrém meleget és a szárazságot.

A termesztés sajátosságai

A gabona hajdina termesztésének technológiája nem egyszerű, de ha betartja, kiváló gabonát és szalmát kaphat.

Nedvesség

A virágzás és a termésképződés során fontos a növény számára az állandó talajnedvesség, a magvak növekedési periódusuk során nagy mennyiségű nedvességet szívnak fel. A növény életciklusának minden szakasza megköveteli a saját nedvességtartalmát: a csírázás és a virágzás ideje körülbelül 12%, a magképződés 80-92%.

Meleg

A kultúra szereti a meleget és reagál a kedvező hőmérsékletre. A hajtások megjelenése körülbelül 8 fokos hőmérsékleten történik, és a leendő termés kialakulása meleg időben és 15-23 fokos magas páratartalom mellett maximális.

Fény

A nappali órák jelentősen befolyásolják a termést, a világítás különösen fontos a magérés idején. A vegetációs időszak fajtától függően csak 75-85 nap.

A talaj

Laza, jól szellőző, tápláló talajra célszerű elhelyezni. A termesztéshez optimális talajok: csernozjomok, művelt tőzeglápok, könnyű vályogok, alacsony savasságú talajok. Nem szereti és rosszul növekszik a vizes talajokon, nagy mennyiségű szerves trágyával.

Műtrágyák kijuttatása

A gyökérrendszer kevés hasznos anyagot fogyaszt a talajból, így nincs értelme a túlzott műtrágyakijuttatásnak. A kálium-, foszfor- és nitrogéntartalmú műtrágyákat vetés előtt, az első rügyek kialakulásakor, majd a növény virágzásakor alkalmazzák. Ősszel csak a szikes-podzolos és homokos talajokat trágyázzák, a csernozjom nem igényel további trágyázást.

Talajművelés növénytermesztéshez

Ideális elődje a gabonafélék és hüvelyesek, a burgonya, a cukorrépa, a tiszta ugarban termesztett téli növények, a len és a köles.A hüvelyesek a legtáplálóbb talajt hozzák létre a növény számára, felhalmozzák a nitrogént a talajban, és elnyomják a gyomok növekedését.

A vetés helyének meghatározásakor érdemes figyelni a faültetések közelségére és a tározók elhelyezkedésére. A faültetések adnak otthont a beporzó rovaroknak, az erdőtelepítések pedig az első komoly fagyoktól és szelektől is védik a táblákat.

A vetés előtti talaj-előkészítés főbb irányai:

• A nedvesség megtartása a talajban.
• A gyomok eltávolítása.
• A talaj kiegyenlítése.
• Teljes lazítás.

Az első kezelés az elődei növényektől függ. Ha ezek gyomnövényekkel szennyezett hüvelyesek vagy gabonák, akkor a felszántott földet meg kell hámozni és felszántani. Ennek a kezelésnek köszönhetően csökken a nedvességveszteség, csökken a gyomok száma és jobban fejlett a talaj.

A hámozást közvetlenül az előző növények betakarítása után végezzük, ami növeli annak hatékonyságát. A kezelés mélysége a gyomok mennyiségétől függ. Erősen gyomosodott talajokon a hámozást kétszer végezzük mélyebb szántógépekkel és kultivátorokkal. A nehéz boronákat gyakran felfüggesztik a hajótestekre.

A tarlóművelést követően a talajt 10-12 cm mélységig hántolják, majd hozzávetőlegesen 15 nap múlva a szántórétegen a gyomok elpusztítására szántást végeznek. A hüvelyesek után általában csak korongozásra korlátozódnak.

A burgonya és a répa után hámozást nem alkalmaznak, a hajdina évelő pázsitfű utáni vetésekor a vetés előtti előkészítés csak szántásból áll. Amikor a fizikai érettség bekövetkezik, a termesztést és a boronálást végzik.

Vetés előtt legalább 2-3 művelési kezelést kell végezni, az elsőt 12 cm-ig, a másodikat kb. 10 nap múlva 10 cm-en, a harmadikat egy hét múlva 8 cm-en. A vetés előtti termesztést közvetlenül a a magok vetési mélysége.

A szakértők úgy vélik, hogy a maximális hozamot nehéz magvakból érik el. Vetés előtt pneumatikus válogatógépekkel vagy víz felhasználásával súly és méret szerint kell válogatni. Ezen eljárások után pedig folyó állapotba szárítják.

Az ilyen, a vetési szabvány szerinti 1. osztályú kezelt vetőmagokat a vetésre használják.

A vetésidőt az agrotechnikai ajánlások alapján választják ki, a következő feltételeket betartva:

A fagyok elfogadhatatlanok a növekedés kezdetén és a vegetációs időszak végén.
A rügyképződés és a szemcseképződés időszaka magas hőmérsékletet, körülbelül +24-28 fokot igényel.

A termés és a tömeges virágzás időszaka legyen a leginkább nedvességigényes időszak.

A vetés jellemzői

A hajdinát széles, 40-50 cm-es sorokban vetik, 1 ha-onként 1,3 millió vetőmagot. Ha gyakrabban sorokat készítenek, a növények árnyékolják egymást, a növekedés és a fejlődés lelassul, az anyagcsere folyamatok lelassulnak. Az elhelyezés mélysége a talaj típusától függ. Agyagos, nehéz talajon - körülbelül 5 cm, művelt, ápolt területeken - 6 cm. Amikor a talaj kiszárad, a magvakat még lejjebb temetik - legfeljebb 8 cm-re.

Növénygondozás

Az első hajtások megjelenése előtti kezdeti gondozás boronálásból és sortávolság ápolásából áll. Így a talajban megmarad a nedvesség, elpusztulnak a gyomok, javul a magok oxigénellátása.Ritkább sortávolságnál a termények boronálása nem történik meg, mert a boronák nemcsak a gyomokat, hanem magát a kihajtott hajdinát is eltávolítják.

A gyomokkal erősen fertőzött területeken speciális vegyszereket alkalmaznak, az úgynevezett „kémiai gyomlálást” néhány nappal a magvak csírázása előtt. Ha a fiatal palántákat betegségeknek és számos kártevőnek (bolhabogarak, férgek, réti lepkék) kezdik kitéve, rovarölő szereket használnak.

A talajtömörítés gyűrűs fogazatú és homlokhengerekkel történik. A növények felborítása is jó hatással van, elősegíti a további gyökerek megjelenését és közvetlenül befolyásolja a termést, növelve azt.

Virágzás és beporzás

A virágzó hajdinamezők csodálatos látványt nyújtanak. A virágok egyenként nyílnak, dús, gyönyörű rózsaszín fürtöket képezve, minden virág csak egy napig virágzik, és a fürt másfél-két hónapig virágzik.

A jó termés eléréséhez a növények jó minőségű beporzására van szükség. Ennek érdekében a tapasztalt növénynemesítők 1 hektár vetésterületen több méhcsaládot nevelnek. A hajdina virágzása előtt ezeket a családokat a földekre viszik, és 350-500 m távolságra helyezik el egymástól, hogy biztosítsák a megfelelő és teljes beporzást.

Ez a technika 50-60%-kal növeli a termelékenységet, egyszerűen lehetetlen ilyen mutatókat elérni a méheken kívül más módszerekkel.

A gabonabetakarítás szervezése

Ahogy a virágok felváltva nyílnak, a szemek egyenetlenül érnek. Általános szabály, hogy szinte lehetetlen megvárni, amíg az összes szem teljesen beérik, ezért a betakarítás akkor kezdődik, amikor a legalsó fürtök megtelnek szemekkel, elnehezednek és a szem körülbelül 70%-a megbarnul, azaz eléri a technikai érettséget.

A fő tisztítási típus különálló.

Így a növényeket a legjobban a szükséges nedvességtartalomig szárítani és rendsorba érlelni, jól csépelni, a szemveszteség pedig jelentősen csökken. A hajdina külön betakarítása célszerűbb, mint más módszerek, mivel ez a leghatékonyabb és megőrzi a növény technológiai és vetési tulajdonságait.

A betakarítás kora reggel vagy este kezdődik, amikor a levegő páratartalma maximális. A hajdinát speciális kombájnokkal kaszálják, amelyek nemcsak a kaszálást, hanem a gabona kezdeti feldolgozását is elvégzik, és a betakarítást legkésőbb 5 napon belül befejezik. A legjobb vágási magasság a 16-20 cm.

Ha a hajdinát sorokba vetettük, akkor ajánlott a sorok mentén kaszálni, ha a vetés a szélessoros elv szerint történt, akkor 45 fokos szögben nyírja. Így csökkenthető a betakarítás során keletkező veszteség.

Mivel a növény egyszerre tartalmaz különböző érettségű gyümölcsöket, ezt követően gabonatisztító egységben kell feldolgozni.

Az elsődleges tisztítás szitahengeres légszita gépeken történik, a másodlagos tisztításnál lapos rostákat használnak. Az erősen szennyezett gabonát a pneumatikus válogatóasztalokon még alaposabban meg kell tisztítani.

Tárolásra 15%-os nedvességtartalmú gabonatömeg is alkalmas.

A vetőmagot száraz helyiségekben tárolják, gyakran szövettasakokban, minden egyes tételt külön-külön raklapra vagy padlóra helyezve. Az ilyen halom magassága legfeljebb 9-10 méter, szélessége - legfeljebb 3 méter. Ha a gabonát ömlesztve tárolják, a réteg 2,5 méterig képződik.

A hajdina meglehetősen szeszélyes növény, termesztése során nincs elsődleges vagy másodlagos munka, minden mezőgazdasági technika fontos, és befolyásolja a jövőbeni betakarítást.

Nézzünk meg egy érdekes videót a hajdina termesztéséről: