A csipkebogyó szaporítása
A csipkebogyó a virágok királynőjének, a rózsának a legközelebbi vadon élő rokona. Ezt a tüskés cserjét termései miatt értékelik, amelyek sok hasznos anyagban gazdagok. A gyümölcsöket ritkán fogyasztják frissen, gyakrabban szárítják, majd vitaminos főzetek, italok készítésére használják.
Ez a vad cserje könnyen megszelídíthető és elhelyezhető a nyaralójában. A palántákat a boltokban vásárolhatjuk meg, vagy szaporíthatjuk a szomszéd meglévő csipkebogyó bokráról.
A csipkebogyó szaporítása könnyű és hozzáférhető feladat, amelyet még egy kezdő kertész is megbirkózik. Csipkebogyót termeszthet magból, megfigyelve a fejlődésének teljes folyamatát. Könnyebb azonban a növény utódainak felhasználása. Erős, jó hozamú növények közül kell választani kora tavasszal vagy késő ősszel. Az utódoknak jól fejlett gyökérrendszerrel kell rendelkezniük, amelyet az ültetés előtt levágnak, körülbelül 5 cm-es gyökereket hagyva.
A csipkebogyó zölddugványokkal is szaporítható. Az elnevezés alapján egyértelmű, hogy az ültetéshez a folyó évben kialakult fiatal hajtások szükségesek. A zöld dugványokat júniusban takarítják be, és egy egészséges és termékeny, négy-hét éves növényről vágják le. A dugványok hossza kb. 15 cm. Az előkészített zöld dugványokat célszerű üvegházban ültetni, és a gyökerek kialakulása után állandó helyre vinni.
A csipkebogyó ültetésekor figyelembe kell venni, hogy a növény fény- és melegkedvelő legyen. A csipkebogyó szerénysége ellenére a jó termés eléréséhez a talajnak termékenynek kell lennie.
