Aranyvessző

Aranyvessző családjába tartozó lágyszárú évelő növény Asteraceae. A növény egy méter magas egyenes szárral és rövid rizómával rendelkezik. Virágai aranysárgák, kosarakban. Gyümölcse hosszúkás achene.

A közönséges aranyvessző a nyár második felében virágzik. Az aranyvesszőt polimorf megjelenés jellemzi, különböző formájú és méretű levelekkel, kosarakkal és virágzattal. Az aranyvessző tisztásokon, erdőszéleken, tisztásokon és bokrok között nő.

Közönséges aranyvessző az gyógynövény. Ő tartalmaz flavonoidok, gyanták, alkaloidok, illóolajok, szerves savak, kumarinok, poliszacharidok, szaponinok, színezékek és tanninok. A növény minden részét nyersanyagként használják fel. Az aranyvessző vizelethajtó, gyulladáscsökkentő, vérzéscsillapító, fertőtlenítő, összehúzó és sebgyógyító hatású. A növény légi része erős vizelethajtó hatással rendelkezik.

Aranyvessző alkalmaz húgyhólyag és vesék patológiájára, epehólyag-gyulladásra, diabetes mellitusra, vastagbélgyulladásra, bronchiális asztmára, ízületi gyulladásra, férfiaknál a nemi szervek betegségeire. Az aranyvesszőt reuma, köszvény, bőr- és tüdőtuberkulózis esetén is használják. Torok- és szájöblítésre, ínybetegségekre, torokfájásra, gennyes váladékozású sebekre, visszérre, csonttörésekre használjuk.

Aranyvesszőből készült főzetek, infúziók és tinktúrák. Terhesség és glomerulonephritis esetén óvatosan kell szedni.