Az izsóp officinalis és termesztése
Az izsóp officinalis a népi gyógyászatban régóta használt gyógynövény. A gyűjtéshez és a betakarításhoz össze kell gyűjteni a hajtások felső virágzó részét. Ezt követően kis kötegekbe kötik, és szellős helyre akasztják száradni.
Az izsóp használata a népi gyógyászatban:
- gyomor-bélrendszeri betegségek, krónikus vastagbélgyulladás, bronchiális asztma, szájüregi gyulladásos folyamatok kezelésére
- serkenti az étvágyat és jótékony hatással van az emésztési folyamatra
- vizelethajtó, fertőtlenítő, nyugtató és görcsoldó hatású
- segít a száraz köhögés kezelésében, mivel köptetést okoz
Az izsópot egyébként a húsételek kiváló fűszereként tartják számon, ami fűszert ad nekik.
Az izsóp és termesztése
Az izsóp officinalis, amelynek tulajdonságait tanninok, illóolajok és szitoszterin jelenléte magyarázza, önállóan termeszthető. Az igénytelen növények közé tartozik. Bokor felosztásával, dugványokkal vagy magvakkal szaporítható.
Az izsóp termesztése általában a talaj előkészítésével kezdődik, amelynek könnyűnek és termékenynek kell lennie. Ha a talaj savanyú, adjunk hozzá egy kis meszet.
A legjobb, ha először üvegházban neveljük a palántákat, majd helyezzük őket a már jól felmelegedett talajba. Ügyeljen arra, hogy rendszeresen távolítsa el a gyomokat, hogy megakadályozza az izsóp növekedését.
Általában az izsóp könnyen tűri a hideget és a szárazságot.Ezért biztonságosan termesztheti nyaralójában gyógynövényként, valamint a tájtervezés egyik elemeként.
