Hogyan növekszik a hajdina - kedvenc gabonafélénk

Hajdina a hajdina családjába tartozik. A családnak több faja van. A szárazföld európai részén mindössze 2 faj gyakori: a termesztett hajdina és a tatár hajdina. A termesztett hajdinát ipari termelésben termesztik, míg a tatár hajdina gyomnövény. A gyomnövény alacsony növekedésű, sűrű elágazású, széles levélnyélű levelekkel és kis sárgászöld virágokkal rendelkezik, amelyek szagtalanok.
Tartalom:
- A növény élettani jellemzői
- Hőmérsékleti viszonyok hajdina termesztése során
- Hely kiválasztása hajdina ültetésére
- Ásványi műtrágyák kijuttatása hajdina növényekhez
- A hajdina termesztésének jellemzői
A növény élettani jellemzői
A termesztett hajdina felálló, enyhén színezett szárú. Amikor teljesen érett, a növény szárai intenzív vörös színt kapnak. A maglevelek háromszög alakúak és részben zöld színűek. Levelei nem serdülők, az alsók levélnyélesek, a felsők nyelesek.
A növény legfeljebb 50 cm hosszú csapgyökérrendszerrel rendelkezik, melynek jellemzője, hogy a gyökérrendszer tömege a növény össztömegének mindössze 10%-a.
A virágok ötszirmúak, különböző rózsaszín árnyalatokban. A virágzatot ecsettel gyűjtjük. Egy virágzatban 600-2000 biivarú virág található. A hajdina virágzása kedvező időjárási körülmények között akár 2 hónapig is eltarthat. Növény többször virágzó. Egy növényen megfigyelheti a fejlődés és a képződés minden fázisát - a rügyektől a gyümölcsökig az érés különböző szakaszaiban.A növény kifejezett szexuális dimorfizmussal rendelkezik.
A hajdina sok gazdaságban termesztett gabonanövény. A lakosság körében nagy kereslet van a hajdina dara iránt. Termesztésére és betakarítására speciális mezőgazdasági technológiát alkalmaznak.
Hőmérsékleti viszonyok hajdina termesztése során
A hajdina termése nagyon érzékeny a hőmérsékleti mutatókra. A levegő hőmérsékletének nagy változása káros hatással van rá. A magvak csírázásához a talajréteget jól fel kell melegíteni, és a hőmérsékletnek legalább +8 C-nak kell lennie. A vegetációs időszak +15°C-on az aktív fázisba lép. A fagyok veszélyesek, ezért a hajdinát stabil pozitív hőmérsékleten vetik.
Az optimális virágzási hőmérséklet +25 C. A magasabb hőmérséklet rossz beporzáshoz és a petefészkek pusztulásához vezet.
Hely kiválasztása hajdina ültetésére
A nagy és jó minőségű hajdina betakarítást az erdős területekkel szomszédos, jól megvilágított területeken érik el. Ezeken a területeken könnyű, levegős talajok vannak, és az erdő védi a növényeket az erős széltől. A víztestek közelsége is pozitív szerepet játszik a jó minőségű és bőséges termés elérésében.
A kaptárakat általában a hajdinamező kerülete mentén telepítik. hajdina – csodálatos méznövény, a hajdina méz pedig különleges tulajdonságokkal rendelkezik. A méhcsaládok akár 50, néha akár 60 százalékkal is képesek növelni a hajdina termését. A mézgyűjtéshez a méhészeknek egyszerűen tudniuk kell, hogyan nő a hajdina.
Ásványi műtrágyák kijuttatása hajdina növényekhez
Ásványi műtrágyákat alkalmaznak a hajdina növényekre a vegetációs időszakban. A hajdina különösen érzékeny a hamuzsír műtrágyákra.
A magas terméshozamot biztosító nitrogént és foszfort 1:1 arányban csak a virágzás idején juttatjuk a növényekre. Nitrogén műtrágyák óvatosan és pontosan kiszámítva alkalmazzák, hogy ne vezessenek a növény vegetatív tömegének éles növekedéséhez.
A hajdina nagy vegetatív tömeggel rendelkezik, ellentétben más gabonanövényekkel. A növény megkülönböztető tulajdonsága a növekedés. A hajdina folyamatosan növekszik - a virágok fejlődésének kezdetétől a gabona teljes éréséig. A magas hozamú hajdina termesztését az agronómusok a legmagasabb művészetnek tartják.
A hajdina termesztésének jellemzői
Kedvező időjárási körülmények között a hajdina a vetés után 6-7 nappal kihajt. A következő héten kialakul az első valódi levél, és további 12 napon belül a második. Ugyanebben az időszakban a levelek hónaljában megkezdődik a csúcsrügyű ágak - rügyek - kialakulása. A korai érésű fajták virágzása három héttel a palánták megjelenése után következik be. Későn érő fajták esetén - egy hónap múlva.
Egy virág virágzásának időtartama egy nap, és az egész fürt csaknem két hónapig virágzik. A virágzási időszak nagyon elnyújtott, akárcsak a gyümölcsképződés időszaka. Az érési folyamat alulról felfelé haladva megy végbe. Ennek eredményeként az alsó rétegben található szemek a legtelítettebbek.
Összegzésként megállapíthatjuk, hogy minden termék, amelyet a hajdina kultúra ad nekünk, a természet egyedi ajándéka.
A hajdina lizint tartalmaz, amely a legfontosabb aminosav a fehérjetestek felépítéséhez.A hajdina lizintartalma sokszorosa minden más gabonafélének, ami jelentősen közelebb hozza a hajdina fogyasztását az állati fehérje fogyasztásához. A hajdina gazdag B-vitamin-komplexet (B1, B2, B6), P, PP, E és a vérképző komplex makroelemeit (vas, kobalt, nikkel, réz, mangán, króm) tartalmazza.
A hajdina kiváló méznövény. A hajdina méz különleges gyógyító és fertőtlenítő tulajdonságokkal rendelkezik.
Zöld formájában a növényt szinte teljesen felhasználják. A levelekből és virágokból infúziókat készítenek. A hulladék gabonát és szalmát háziállatok és madarak takarmányozására használják.
Szalma elégetésekor különösen értékes hamu keletkezik, amely nagy mennyiségű káliumot és káliumot tartalmaz, amely kiváló talajtrágya.
Hozzászólások
MIÉRT NEM TERMEL A HAJDIBA NEKTÁRT?
Hajdina, ez a mindenünk! Nagymamám mesélte, hogy amikor a nagyapám visszatért a háborúból, a hajdinán kívül más kását sem bírta. Túl sokat ettem a háború alatt, és csak a hajdinát szerettem. És amikor elhajtok egy virágzó hajdinaföld mellett, kinyitom az autó ablakát, és élvezem a mámorító mézillatot. A méznövény csodálatos, ez igaz! Azt mondják, régen a méhész barátságban volt egy hajdinát termesztő paraszttal. A méhek beporozták és édes mézet gyűjtöttek!
Emlékszem erre a növényre gyerekkoromból. Nagyapám méhész volt, és minden évben bevetett egy kis földet a kertünkben hajdinával a méheinek. Mondjuk nagyon szépen virágzik.