Amikor a cseresznye érik

A cseresznye sok gyermek és felnőtt számára az egyik legkedveltebb bogyó. Az érett, édes gyümölcsök sok örömet és hasznot hoznak a szervezetnek. Pépükben C-vitamin és karotin, nikotinsav, jód és sok más hasznos anyag rejtőzik. Ezenkívül a cseresznyét természetes afrodiziákumnak nevezhetjük. Erősíti az ereket, hasznos a pajzsmirigy betegségekben, vérszegénység- és cholereticus tulajdonságokkal rendelkezik, jót tesz a veséknek és tökéletesen tonizálja a szervezetet.

A cseresznye szereti a meleget, ezért gyakran déli növénynek tartják. Az éghajlat felmelegedésével és a szelekció fejlődésével azonban ez a fa a középső zóna északi részén található. Jó télálló fajták, amelyek nem fagynak meg minden évben: Fatezh, Krymskaya, Cheremashnaya, Tyutchevka, Raditsa, Ostuzhevka, Malysh, Leningradskaya Chernaya, Poeziya stb. A cseresznye ültetésekor emlékezni kell arra, hogy nem öntermékeny. Ezért több, egyidejűleg virágzó fajtát helyezzünk egymás mellé.

Amikor a cseresznye érik, még szinte semmi sincs a kertben. A legelső bogyók már május elején megjelenhetnek (ez a fajtától és az éghajlattól függ). Megnyitja a gyümölcsszezont, és ellátja az embert az első vitaminokkal és mikroelemekkel. A korai fajták általában nem alkalmasak feldolgozásra vagy tartósításra. Asztali bogyóként használják. Ezeket a cseresznyéket puha és lédús pép és színtelen lé jellemzi. Nem szállíthatók és gyorsabban romlanak. A középső és késői fajták már rugalmasabbak, a lé enyhén elszíneződhet. Téli kompótokhoz és egyéb készítményekhez a legjobb használni.

Júliusra általában már begyűjtik a cseresznyét, ami pedig nem gyűlik össze, az a madarakhoz kerül. A seregélyek nagyon szeretik ezt a bogyót, és gyakran versenyeznek az emberrel, hogy ki tudja a leggyorsabban betakarítani a termést.